2012. október 30., kedd

Gulyásleves

Nem tudom, ki hogy van vele, de számomra mindig is nagyobb kihívást jelentett az egyszerű, de ismert ételek elkészítése,mint azoké, amik bonyolultnak és időigényesnek tűnnek, viszont itthon kevesen találkoztak még vele.
"Legyőzni anyu főztjét"-szindróma, ugyebár...

Az erőspista és friss fehér kenyér szinte kötelező kellékek


Hozzávalók (5-6 főre)

  • 1 kg sertéscomb
  • 3-4 szál répa
  • 1-2 szál fehérrépa
  • 1 kis darab karalábé
  • 3-4 szem krumpli
  • só, bors, pirospaprika, őröltkömény
  • fokhagyma(krém)
  • 2 fej vöröshagyma
  • 2 fej paradicsom
  • 1 paprika
  • levestészta, csipetke (ez szerintem elhagyható, enélkül is elég tartalmas lesz a leves)

Mint a legtöbb levesnél, itt is az előkészületek igényelnek nagyobb idő-ráfordítást, ha már feltettük főni, elvan magában.
Először feldaraboltam a hagymát, külön tálba a paradicsomot (nem kell nagyon apróra, szétfő úgyis), a zöldségeket megpucoltam és felkarikáztam (lehet kapni előre csomagolt "leveszöldséget", szerintem pont megfelelő mennyiség ekkora adaghoz), végül a húst isf elkockáztam körülbelül 2x2 centis darabokra. A krumplival ráérünk a legvégén foglalkozni.

A hagymát megpirítottam kevés olajon, hozzáadtam a paradicsomot és a paprikát, és hagytam együtt párolódni őket pár percig. A tűzről lehúzva (ez fontos, ha megég a paprika, keserű lesz!) megszórtam a pirospaprikával, rátettem a húst, és fedő alatt hagytam kicsit puhulni.
Sóval, borssal, kevés őrölt köménnyel és (bár a recept nem írta, mégis jó ötletnek bizonyult) fokhagymakrémmel ízesítettem.
Felöntöttem 2-3 liter vízzel, hozzáadtam a felkarikázott zöldségeket, és hagytam tovább főni. Végül, mikor már puhult a hús és a zöldségek is, beletettem a krumplit, innentől kezdve pedig néhány kevergetésnél többet nem is igényelt.

Dinó-torta

avagy hogyan ünnepeljük egy majdnem-felnőtt kamasz tizenhetedik születésnapját.

Ezt a posztot leginkább azért írom, hogy mindenki lássa: egy szülinapi meglepetéshez nem kell mestercukrásznak lenni,elég egy jó ötlet,és némi kreativitás.
Így készült el ez a torta még évekkel ezelőtt - a receptben szerintem semmi bonyolult nincs, mégis ütős meglepetés lett belőle.

Végeredmény


Hozzávalók (24 cm-es tortaformához)

  • 6 tojás
  • 12 ek cukor
  • 12 ek liszt
  • 6 ek víz
  • 1 csomag sütőpor
  • 1 csomag vaníliáscukor
  • 1-2 marék darált mák (dióval, vagy mandulával helyettesíthető)
  • 1 üveg meggybefőtt
  • 2 tábla étcsoki


Először szétválasztottam a tojásokat, a sárgájához pedig szépen lassan hozzákevertem a por állagú hozzávalókat: először a cukorral és a vaníliáscukorral habosra kevertem, majd felhigítottam egy kis vízzel, utána pedig következik a sütőpor és a liszt. A felvert tojáshabot hozzáadtam a masszához, avégén pedig óvatosan forgattam hozzá egy kis mákot.
Egy keveset félretettem a masszából, és a kivajazott a tortaformába öntöttem.
Mielőtt betettem az előmelegített sütőbe, rászórtam a lecsöpögtetett meggyet (ezek így kis "krátereket" képeztek a felszínen), és körülbelül 40 percig sütöttem.

Eközben a maradék tésztát egy szintén kivajazott kuglóf-formába öntöttem, és amikor kész volt a torta alapja, megsütöttem azt is (kevesebb idő kellett neki, kb 20-25 perc alatt kész is volt.

Mikor kihűltek a tészták, az olvasztott csokival bevontam őket, megszórtam porcukorral, és a játékboltban beszerzett műanyag dinókkal díszítettem - amiket a delikvens, legnagyobb örömére, természetesen megtarthatott.


Kreativitásra fel!:)
Ditti

2012. október 5., péntek

Barackos-tejszínes hógolyó-torta

Éééés, Ditti visszatér!:-)
Igyekszem többet posztolni, csak hát munka+egyetem mellett főzni sem egyszerű, nemhogy arról még írni is...
Apropó, egyetem: tervezek egy szendvicses-bejegyzést, mert miután a munkahelyen megszoktam, hogy fix reggeli-ebéd-vacsoraidőm van, nehezen viselem az itthonról vitt, szalvétába csomagolt, vajtól átizzadt szikkadt zsömléből készült szottyadt szendvicseket...Szóval ebben is próbálok kreatívkodni, de most nem ez a fontos... :)

Ez a hógolyó-torta Máté kollégám barátnőjének a születésnapjára készült, akihez meglepetés vendégként érkeztünk,és örömében majdnem kiverte a kezemből a tortát, annyira ugrált :-)
A világ legegyszerűbb műve volt egyébként, tényleg nem kell hozzá nagy tudás, szóval bátran vágjon bele mindenki, mert mutatós, finom, és még Máté - akinek az eredeti végzettsége cukrász-, is megdicsérte.

Hozzávalók egy 24 centis (kisebb fajta) tortaformához:

4 tojás
4 evőkanál cukor
4  evőkanál liszt
fél csomag sütőpor
egy csomag vaníliacukor
2 marék tört mandula

baracklekvár
barackbefőtt

5dl habtejszín
1 csomag vaníliacukor

néhány kocka étcsoki
fél deci tej

A torta alapja a múltkor leírt piskóta-recept alapján készült.
Azért feleztem meg a hozzávalók mennyiségét, mert ezt a piskótát nem félbevágtam, és úgy töltöttem meg, hanem csak egy alapot adott az egésznek.
A mandula nem kötelező, én véletlenül találtam itthon, ezért feldobtam vele, de nem kell rohanni a boltba, ha esetleg elfogyott volna.

Miután megsült, vártam kicsit, hogy kihűljön, majd egy vékony csíkot levágtam a tetejéről, és az alját megkentem (nagymama-féle, házi) baracklekvárral. A tetejét meg lehet kóstolni, vagy dísznek is fel lehet akár használni. A lényeg csak annyi, hogy a belseje jobban felszívja a lekvárt, mint a teteje.
Erre pakoltam a feldarabolt barackot (persze frissből lett volna az igazi, de az nem volt kéznél - igazából bármilyen gyümölcs használható, csak passzoljon hozzá a lekvár)

A tetejére került a tejszín, amit géppel felvertem egy csomag vanílíás cukor hozzáadása után - nálam még mindig favorit a Meggle Cukrászhabja, csak ajánlani tudom!

Hógolyó-torta

Ha eddig kész, mehet a hűtőbe, minél tovább (álljon össze jól a hab).
A csokit a tejjel megolvasztottam, és a fakanál segítségével csíkokat csorgattam a tetejére - és ment is vissza azonnal a hűtőbe, mert a meleg csoki hajlamos az elmázolódásra.:-)

Barackos tortához barackpálinka dukál