2012. szeptember 24., hétfő
2012. szeptember 9., vasárnap
2012. augusztus 18., szombat
2012. július 13., péntek
Pizza
Hozzávalók:
- 2,5 dkg élesztő
- cukor
- tej és víz, 2-3 dl
- 1 tojás
- 50 dkg liszt
- só
- zsiradék
Jó alaposan bedagasztom a tésztát, és hagyom duplájára kelni. Utána csak kinyújtom, és mehet is a kivajazott/kipapírozott tepsibe. Paradicsomsűrítménnyel szoktam megkenni, aztán mehet rá minden, ami van a konyhában. Tejfölös alaphoz egy kis pohár tejfölbe keverek fokhagymát, fűszert. Zseniális felfedezése a közelmúltnak, hogy szeletelt sajttal lényegesen gyorsabban be lehet borítani.
![]() |
Még sütés előtt |
Ági
2012. június 13., szerda
Feketeerdő-torta - szerintünk.
Nem volt egyszerű, és megmondom őszintén: szerintem szebben nézett ki, mint amilyen finom volt.
Ettől függetlenül szerintem megérte küzdeni érte.
Ráadásul volt olyan ember, akivel el tudtuk hitetni, hogy bolti - csak, amikor megkóstolta, tette hozzá, hogy ízre sokkal jobb, mint egy teszkós verzió... :-)
Hozzávalók:
Hogyha megsül, kivesszük a formából, és hagyjuk teljesen kihűlni (sajnos, amíg nem kicsit is langyos, nem lehet vele rendesen dolgozni...). Hál'Istennek egyéb feladataink is voltak, mint például hajfestés és egyebek, úgyhogy volt mivel elfoglalni magunkat amíg hűlt a piskóta.
Persze nem mondom, hogy nem használhattok bolti piskótalapot, arra legalább nem kell ennyit várni.
Sütés és hajfestés után jött a lényeg: a meggyes krém!
A meggybefőtt levét leszűrtük és lassú tűzön elkezdtük melegíteni. Mielőtt felforrt volna, belekevertük a vaníliapudingot és egy kevés cukrot - ha van, akkor mehet bele kevés fahéj is. Folyamatos kevergetés mellett megvártuk, amíg egészen besűrűsödik (olyan volt az állaga, mint a rendes vaníliapudingnak, csak meggyszínű lett). Elzártuk, belekevertük a felvágott meggydarabokat, majd aktívan elkezdtük kóstolgatni. (Néhány szebb meggydarabot érdemes eltenni a díszítéshez.)
Közben robotgéppel felvertük a cukrászhabot.
Ha kihűlt a piskóta, félbevágjuk (ha elég magas, akkor háromba), és a következő módon töltöttük meg: egy kis körbe meggyszósz, utána egy körbe tejszín. Megint egy kör meggy, megint egy kör tejszín - így lesz majd felvágáskor szép "csíkos".
A "csíkok" lehetőleg inkább legyenek magasak, mint szélesek, így nem fog "szétfolyni" a torta felvágáskor.
És a végére jön a neheze: a díszítés...
Gyenge idegzetűeknek semmiképpen nem ajánlom a következőekben leírt mókát.
Először a maradék tejszínhabbal bevontuk az egész torta felszínét. A felső rész még nem is volt annyira necces, de az oldalát már kézzel kellett "lemázolni".
Utána egy habnyomóval (zsák nem volt ugyan, de még télen szülinapomra kaptam Ágitól eszközt hozzá) kis rózsákat nyomtunk a torta szélére.
Közben egy tábla csokiból egy nokedliszaggató segítségével csokiforgácsokat gyártottunk, ezt szórtuk a torta tetejére - jótanács: jobb, ha "szaggatás" előtt berakod pár órára a mélyhűtőbe a csokit...
A torta szélét egérkakival díszítettük, amit oldalról dobálgattunk rá az oldalára.
Sohatöbbettortadíszítést.
A végeredmény pedig ilyen lett:
Sok sikert hozzá, de ha komolyan gondoljátok a díszítést, akkor szánjatok rá időt... :)
Várakozással együtt vagy 4 órán át készült a remekmű...
Ditti
Ettől függetlenül szerintem megérte küzdeni érte.
Ráadásul volt olyan ember, akivel el tudtuk hitetni, hogy bolti - csak, amikor megkóstolta, tette hozzá, hogy ízre sokkal jobb, mint egy teszkós verzió... :-)
Hozzávalók:
- 28 centis, kakaós piskóta (a múltkor leírt módon)
- 1 üveg meggybefőtt
- 1 csomag vaníliapuding
- cukor, fahéj
- 5dl cukrászhab-alap
- 1 tábla csoki
- egérkaki
Hogyha megsül, kivesszük a formából, és hagyjuk teljesen kihűlni (sajnos, amíg nem kicsit is langyos, nem lehet vele rendesen dolgozni...). Hál'Istennek egyéb feladataink is voltak, mint például hajfestés és egyebek, úgyhogy volt mivel elfoglalni magunkat amíg hűlt a piskóta.
Persze nem mondom, hogy nem használhattok bolti piskótalapot, arra legalább nem kell ennyit várni.
Sütés és hajfestés után jött a lényeg: a meggyes krém!
A meggybefőtt levét leszűrtük és lassú tűzön elkezdtük melegíteni. Mielőtt felforrt volna, belekevertük a vaníliapudingot és egy kevés cukrot - ha van, akkor mehet bele kevés fahéj is. Folyamatos kevergetés mellett megvártuk, amíg egészen besűrűsödik (olyan volt az állaga, mint a rendes vaníliapudingnak, csak meggyszínű lett). Elzártuk, belekevertük a felvágott meggydarabokat, majd aktívan elkezdtük kóstolgatni. (Néhány szebb meggydarabot érdemes eltenni a díszítéshez.)
Közben robotgéppel felvertük a cukrászhabot.
Ha kihűlt a piskóta, félbevágjuk (ha elég magas, akkor háromba), és a következő módon töltöttük meg: egy kis körbe meggyszósz, utána egy körbe tejszín. Megint egy kör meggy, megint egy kör tejszín - így lesz majd felvágáskor szép "csíkos".
A "csíkok" lehetőleg inkább legyenek magasak, mint szélesek, így nem fog "szétfolyni" a torta felvágáskor.
És a végére jön a neheze: a díszítés...
Gyenge idegzetűeknek semmiképpen nem ajánlom a következőekben leírt mókát.
Először a maradék tejszínhabbal bevontuk az egész torta felszínét. A felső rész még nem is volt annyira necces, de az oldalát már kézzel kellett "lemázolni".
Utána egy habnyomóval (zsák nem volt ugyan, de még télen szülinapomra kaptam Ágitól eszközt hozzá) kis rózsákat nyomtunk a torta szélére.
Közben egy tábla csokiból egy nokedliszaggató segítségével csokiforgácsokat gyártottunk, ezt szórtuk a torta tetejére - jótanács: jobb, ha "szaggatás" előtt berakod pár órára a mélyhűtőbe a csokit...
A torta szélét egérkakival díszítettük, amit oldalról dobálgattunk rá az oldalára.
Sohatöbbettortadíszítést.
A végeredmény pedig ilyen lett:
Sok sikert hozzá, de ha komolyan gondoljátok a díszítést, akkor szánjatok rá időt... :)
Várakozással együtt vagy 4 órán át készült a remekmű...
Ditti
2012. június 8., péntek
Napraforgó
Csak hogy végre valami sós is kerüljön az asztalra, jöjjön a napraforgó.
Joghurtos pizzatésztából készül, és ezért nagyon lágy, omlós lesz.
Joghurtos pizzatésztából készül, és ezért nagyon lágy, omlós lesz.
2012. június 7., csütörtök
Főzőtasakos rizs
Nem tudom, ti hogy vagytok vele, de szerintem ez a világ egyik legzseniálisabb találmánya (az előző bejegyzésben említett cukrászhab után:)
Számomra kínszenvedés volt minden egyes alkalom, amikor rizst kellett főzni... Millióan próbálták már megtanítani, rokonoktól kezdve a barátnőkön át, természetesen sikertelenül.
Képtelen vagyok eltalálni a megfelelő arányokat, összetapad, leragad, ahogy anyukám szokta mondani: csuszpájzos lesz...
Aztán jött a főzőtasakos megoldás, és szerintem örökre belopta magát a szívembe.
Márkától függetlenül (a tesco-s vagy a sparos verzió is van ilyen jó, de erről volt a legjobb kép)
Van barna, fehér, hosszúszemű, jázmin, basmati, stb... kinek mit enged a pénztárcája/ ízlése...
Ditti
Számomra kínszenvedés volt minden egyes alkalom, amikor rizst kellett főzni... Millióan próbálták már megtanítani, rokonoktól kezdve a barátnőkön át, természetesen sikertelenül.
Képtelen vagyok eltalálni a megfelelő arányokat, összetapad, leragad, ahogy anyukám szokta mondani: csuszpájzos lesz...
Aztán jött a főzőtasakos megoldás, és szerintem örökre belopta magát a szívembe.
Márkától függetlenül (a tesco-s vagy a sparos verzió is van ilyen jó, de erről volt a legjobb kép)
Van barna, fehér, hosszúszemű, jázmin, basmati, stb... kinek mit enged a pénztárcája/ ízlése...
Ditti
Epres-túrókrémes, emeletes torta
Specialitásom a ronda, de finom ételek készítése - kiemelten, ha tortákról van szó. Az alábbi torta viszont szerintem (és a többiek szerint is) nem csak finom, de szép is volt.
Legutóbbi felfedezettem az úgynevezett "krémes túró". Nem krémtúró, mert nem édesség, sőt. Ugyanolyan íze van, mint a sima túrónak, csak nem olyan rögös, így sokkal könnyebb vele dolgozni.
Maga a torta elkészítése nem volt túl bonyolult egyébként, de a buli előkészületei... A torta egyik kedvenc kolleginám/ barátnőm születésnapi babazsúrjára készült: jelszó a habcsók és a cukormáz volt... Rózsaszín lufikkal, köves tiarával, papír zsúrsapkákkal, csillogó HAPPY BIRTHDAY felirattal... És természetesen, rózsaszín, szívecskés emeletes tortával.
Két kerek, és egy szív alakú, szilikonos sütőforma segítségével készült a remekmű, ennek alapján a hozzávalók:
28centis tortaformához:
- 8 tojás
- 8 púpozott evőkanál cukor
- 1 csomag vaníliáscukor
- 8 púpozott evőkanál liszt
- 1 csomag sütőpor
- 1 csipet só
- fél deci víz
Piskótát sütni még jó pár évvel ezelőtt anyukámtól tanultam - aki szintén anyukájától, aki az ő anyukájától, és így tovább... Nem tudom, hány generáció óta létezik egyáltalán piskóta.
Azóta utána néztem, több receptgyűjtemény és gasztroblog hasonlóképpen írja le a piskóta-tészta receptjét, mégis nem egy nőismerőstől hallottam már, hogy bejelentkeznének hozzám piskóta-tanfolyamra, mert olyan szépet és finomat, mint az enyém, sose láttak még...
Szóval, azt hiszem, elmondhatom: ha egyetlen dologhoz értek is, akkor az a piskóta
A tojásokat először szétválasztom.
Ezt úgy szoktam egyébként kivitelezni, hogy először egy kávéspohár felett töröm meg a tojást, abba belefolyatom a fehérjét, majd a sárgát beleöntöm egy nagyobb tálba, és végül a kávéspohárból átöntöm a fehérjét a robotgépbe - ezt minden tojással eljátszom, így ha valamelyiknek a sárgája bele is csúszna, nem kell az egészet kiöntenem.
A sárgájához keverem a cukrot és a vaníliáscukrot, majd annyi ideig keverem őket egy kézi habverővel, amíg úgy nem érzem, hogy már leszakad a karom. Azt hiszem, ez az anyukámtól tanult trükk: minden egyes lépés után addig kell keverni a tésztát, amíg már-már túlzásnak nem érzed. Ezután egy pici vizet, kevés sót, illetve a sütőport is hozzákeverem (izmosabb lesz a karod! :), végül a lisztet (két kanalanként), és a végén a felvert tojáshabot.
Mehet a sütőbe, és amíg megsül (40 perc kábé, az én sütőmben 20 perc után meg kell fordítani), csinálhatod a következőt.
A "második szint" ugyanígy készült, azzal a különbséggel, hogy az egy 24 centis tortaforma volt, így 6 tojás, 6 kanál cukor és 6 kanál liszt került bele. A sütőpor, só, víz, vaníliás cukor arányán nem változtattam, annyira nagy jelentőségük szerintem nincs.
Mielőtt megsütöttem a kisebb tortát, egy kevés tésztát félretettem belőle, ebből lett a szív a tetején.
A krém ennél jóval egyszerűbb.
Ehhez a három szintes csodához a következő hozzávalók kellenek:
- 500 gr krémes túró
- 5dl cukrászhab
- eperlekvár ízlés szerint

A másik kedvencem a "cukrászhab" ami enyhén cukrozott változatban is kapható, és lényegében egy sima habtejszín, viszont olyan kemény habbá lehet felverni, hogy konkrétan betöri a falat - ez pedig egy tortakrémnél igen hasznos tulajdonság.
Tehát a krémes túrót és a felvert cukrászhabot összekeverem (ha van kéznél botmixer, akkor az most jól jön), és összekeverem a lekvárral (még jobb, ha van dzsem, mert az darabosabb... vagy lehet bele akár egész gyümölcsdarabokat is tenni.)
A krém így kész is, nincs más hátra, mint a kihűlt piskótákat megtölteni és bevonni vele.
A tetejére rózsaszín cukorkakonfetti kerül - ez a személyes védjegyem, ha tortáról van szó. :)
A végére így nézett ki a torta:
2012. június 6., szerda
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)