Libamáj vajon pirított kaláccsal

 

Diós csiga

Eredetileg somodi kalács volt, mely Torockó legrégebbi ünnepi kalácsa. Tölteléke őrölt fahéj, vaj és mazsola. Hagyományosan járai agyagedényben sütik. Én dióval töltöttem és csigákra szeletelve sütöttem, így lett belőle tízórai.

Kalács

MÁGLYARAKÁS

Így, csupa nagy betűvel - ugyanis nem keveset dolgoztam rajta, mire kifejlesztettem a (számomra, és a kiscsaládom számára) tökéletes máglyarakás receptjét.

Elég sok leírást elolvastam hozzá, és sok verziót ki is próbáltam - kifliből, kalácsból (még olyat is olvastam, aminek az alapja száraz kenyér volt... na, azt például a mai napig nem is értem :s), tejet forralva, mazsolával vagy anélkül, rummal, rumaromával, narancshéjjal, almát párolva, főzve, satöbbi...


Szóval tapasztalataim alapján a legfinomabb és legegyszerűbb recept hozzávalói (körülbelül 4-5 főre... bár, a párom és a barátaim falánksága miatt ez az adagolás nálunk nem éppen hagyományos... :)

• 8-9 szelet kalács (ha maradék, és már kicsit száraz, az se baj - sőt!)
• 8 tojás
• egy nagy bögre tej (kb. 3-4 dl)
• 10-12 ek fahéjas cukor (fahéj és PORcukor keveréke!)
• két marék darált dió, egy marék darált mandula
• kevés rumaroma
• 1-2 evőkanál baracklekvár
• 4-5 nagyobb szem alma

Azzal kezdem, hogy a kalácsot felszeletelem és 'meghámozom', azaz megfosztom a héjától.
Mielőtt nekiállok a tejjel-tojással pancsolni, általában belepróbálgatom a kalács-szeleteket a tepsibe, így nem pazarolok el semennyit, ha esetleg többet vágtam volna fel a kelleténél.
A tojás sárgáját összekeverem a tejjel, 3-4 evőkanál fahéjas cukorral, ízlés szerint a rumaromával. Ebbe a löttybe áztatom be a kalácsokat (jól meg is szoktam nyomkodni, mint egy szivacsot. Nem baj, ha megszívja magát a tojásos tejjel, sőt, az sem baj, ha miközben kivesszük, szétesik és gusztustalanul néz ki. Evéskor a legkevésbé sem fog érdekelni senkit sem.)
Sok recept csak 3-4 tojást ír - ne dőlj be nekik! A kalácshoz lehet hogy elég, de a végén a fehérje a felét se fogja beborítani...

Az almát lereszelem - szerintem felesleges főzni/ párolni, satöbbi.
Megszórom fahéjas cukorral, öntök rá egy kis citromlevet és elosztom a kalácson.
Ezután megszórom a darált dióval, és (ez a saját újításom - amivel nem azt mondom, hogy én találtam fel, de eddig egy receptben sem láttam ilyet) egy kevés durvára darált mandulával, a tetején pedig elkenem a baracklekvárt.
A végén, ha áztatáskor maradt még tojásos tej, akkor azt is rálocsolhatod, ez a végén, szeleteléskor szerintem jobban összetartja az egész cuccot.

Valahogy így néz ki sütés előtt
Ronda, de finom (ez a specialitásom)

Mehet a sütőbe olyan 20-30 percre (az én sütőm egy középkori történelmi lelet, úgyhogy az nem mérvadó... de fél óra bőven elég neki), majd kiveszem, kicsit hűlni hagyom.
Addig felverem a tojás félretett habját, ehhez is teszek egy kevés cukrot (ettől lesz olyan kemény a hab, hogy konkrétan vágni lehet) - és itt tényleg kell az a 8 tojás, mert ha ennél kevesebből csinálod, tuti, hogy kevés lesz.
Én szóltam.

A habot rászedem a félig kihűlt máglyára, és még egy jó 10 percig sütöm. Ha szép barnás-rózsaszínes a teteje, akkor jó.

Az evéssel azért jobb, ha megvárod, amíg kihűl.
Higgy nekem, tapasztalatból beszélek, a forró alma nem a gyomrod barátja.
:)

Ditti

Challah

Megnyitom a sort ezzel a kaláccsal (vagy Challah), amit nemrég találtam duende blogjában, és muszáj volt azonnal kipróbálnom. Az eredeti receptet annyiban módosítottam, hogy alig hagytam benne cukrot, hogy sós feltétekkel fogyaszthassam.